BONNYAI Apolka
zongoraművész, művészeti vezető

BONNYAI Apolka 10 évesen kezdett zongorázni Ella Miklósné tanárnőnél, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban folytatta tanulmányait Schweitzer Katalin és Eckhardt Gábor osztályában. Zongoraművészi diplomáját 2001-ben szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneakadémián Szokolay Balázs, Kemenes András és Várjon Dénes irányításával, majd ugyanitt 2013-ban DLA fokozatot szerzett.

Számos ösztöndíj és nemzetközi zenei verseny nyertese. A Grand Prize Virtuoso és a Golden Classical Music Awards nemzetközi zenei versenyek díjazottjaként a Salzburgi Mozarteumban és a New York-i Carnegie Hallban lépett fel. A Weingarten ösztöndíj nyerteseként a Birmingham Conservatoire-ban Malcolm Bilson professzornál, majd a Terplan Kutatói Ösztöndíjjal a Montclair Egyetemen tanult David Witten és Mark Pakman irányítása mellett az Egyesült Államokban.

Nagy sikerrel szerepelt a IX. Kiotói Nemzetközi Zenei Fesztiválon Japánban, amelyről CD-felvétel is készült. További fesztiválmeghívásai közt szerepel a Yamaha Artist Liszt Festival és a Hungarian Arts and Humanities Festival New Yorkban, valamint a Cziffra Zongorafesztivál. Két alkalommal vett részt a V4 Zongorafesztiválon Sárospatakon, amelynek művészeti vezetője is volt 2019-ben.

Olyan rangos helyeken lépett már fel szólistaként, mint a Művészetek Palotája, a Carnegie Hall, a Kennedy Center, a Wiener Konzerthaus, a Mozarteum, az Alti Hall és számos más koncertterem Európában és Amerikában. Rendszeresen készülnek felvételei a Magyar Rádió Márványtermében.

Bonnyai Apolka 2001 óta a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium zongora főtárgy szakos művésztanára.

A Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál alapítója és művészeti vezetője.

DR. SOLYMOSI-TARI Emőke (PhD) zenetörténész, az MMA rendes tagja. Tanulmányait Budapesten végezte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében zongoratanári oklevelet, az Egyetemi Tagozaton zeneirodalomismeret-tanári, majd muzikológusi diplomát szerzett. Felsőfokú kulturális menedzseri szakképesítéssel is rendelkezik. 1988-tól zenei szakújságírói tevékenységet folytatott. 1995-től több mint két évtizeden át a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban tanított zeneirodalmat, 2001-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen oktat zenetörténetet, 2021-től egyetemi docensként. 2013-ban ugyanitt védte meg Lajtha László színpadi műveiről szóló doktori (PhD) disszertációját. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője.
Lajtha László munkásságának kutatásával 1988 óta foglalkozik. Két önálló kötete jelent meg: „…magam titkos szobája” (Hagyományok Háza, 2007), Két világ közt (Hagyományok Háza, 2010). Szerkesztője volt Erdélyi Zsuzsanna A kockás füzet című kötetének (Hagyományok Háza, 2010). Közreadta Fábián László Lajtha Lászlóról szóló írásait Ős és utód nélkül címmel (Gondolat Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, 2015). Részt vett annak a kutatócsoportnak a munkájában, amely elsőként tárta fel a Nemzeti Zenede történetét. Erre vonatkozó kutatási eredményei A Nemzeti Zenede című kötetben jelentek meg 2005-ben. Tudományos publikációi mellett ismeretterjesztő cikkeket írt, rádió- és televízióműsorokat készített, összeállította Lajtha műveinek internetes adatbázisát, a szerző életéről és munkásságáról több kiállítást rendezett.
Hangversenyek és komplex művészeti programok szerkesztő-műsorvezetőjeként is ismert, a Pastorale és a Felfedezőúton című sorozatok keretében 1997 és 2021 között közel 600 program szerkesztő-műsorvezetője volt. Lajtha László-díjjal (2002), Zugló Közművelődéséért Díjjal (2005) és Szabolcsi Bence-díjjal (2012) tüntették ki. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Magyarország legnépszerűbb énekegyüttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. A Szent Efrém Férfikar kezdetben a bizánci rítusú kereszténység rendkívül változatos zenéjére specializálódott és ezzel a repertoárral ért el sikereket hazájában és külföldön egyaránt.

A magyar férfikari hagyománnyal már a kezdetekkor elkezdett foglalkozni az együttes, Boksay János kárpátaljai pap férfikari liturgiája révén. Innen pedig egyenes út vezetett Liszt Ferenc ismeretlen, de végtelenül gazdag férfikari műveihez, majd pedig Bartók Béla férfikórusra írt zseniális darabjaihoz. A bizánci rítusú zenei hagyomány mellett az együttes repertoárjának második fontos pillére a nagy, magyar mesterek férfikari munkássága lett.

Számos belföldi és külföldi rangos fesztiválfellépés hatására több kortárs zeneszerző hallotta és szerette meg a Szent Efrém Férfikar egyedi hangzását – ennek köszönhetően többen komponáltak műveket a kórusnak. Manapság elmondható, hogy nem múlik el Szent Efrém koncert modern és kortárszenei kompozíciók előadása nélkül.

A nyolctagú együttes rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte. Saját sorozatot rendeznek Orientale Lumen – Kelet Világossága címen, ahol világhírű szólisták és együttesek vendégeskednek. Tizenhárom lemezük jelent meg. Az együttes tagjai sokoldalú kamaraénekesek, akik átiratokat, átdolgozásokat és saját műveket is készítenek a Szent Efrém Férfikar számára.

Művészeti vezetők: Bubnó Tamás és Bubnó Lőrinc

VÁRNAGY Andrea
zongoraművész

Zenei tanulmányait a szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola befejezése után a győri Zeneművészeti Főiskolán folytatta, ahol zongoratanári és kamaraművészi diplomát szerzett. Ezt követően felvételt nyert a müncheni Richard Strauss Musikakademie zongora tanszakára, majd ennek befejezése után tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta és zongoraművészi diplomát szerzett a Hochschule für Musik Detmold dortmundi Zeneakadémiáján.
Zongoraművészi pályáján azt a célt tűzte ki, hogy egyre szélesebb rétegekkel kedveltesse meg a komolyzenét. Így indult közreműködésével 2004-ben a Zeneképzelet program, majd 2018-tól a ZeneVarázslat Mozgalom, amelyen keresztül a gyermekek figyelme – a társművészeket is segítségül hívva – ráirányulhatott a zenében fellelhető értékekre és szépségekre. A mozgalom máig közel másfél millió gyermekhez jutott el határon innen és túl, számos olyan településre is, ahol eddig nem is találkozhattak a gyermekek a klasszikus zenével.
A 2018-as évtől Várnagy Andrea már leányával, Farkas Lilivel – a Zeneakadémia klasszikus zongora szakos hallgatójával – rendszeresen ad négykezes zongorakoncerteket. A világon talán egyedülálló anya-lánya párosuk családias hangulatot hoz a közönség soraiba, és igazi inspirációt ad az őket hallgató gyermekeknek.
Várnagy Andrea koncertjei során igen közel került Kárpátaljához, ami azóta is különleges szerepet foglal el a szívében. Ezen a leszakadt országrészen 2011 óta rendszeresen koncertezik, zenei táborokat, kurzusokat szervez és támogatja az ottani zenei életet. 2018-tól állandó kapcsolatban áll Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel és így örömmel kapcsolódott be Erdély zenei életébe is.
Nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra is, amelyhez teljesen egyedi zongorakurzus módszertant dolgozott és fejlesztett ki, melyet már online formára is átültetett. Repertoárjában különös hangsúlyt fektet Liszt Ferenc négykezes műveinek bemutatására.
Várnagy Andreát a négykezes zongorázás egyik jeles képviselőjeként tartják számon, zenei munkásságát Budapest Márka-díjjal, Pro Familiis díjjal és 2020-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el.